A negyedik állásfoglalásunk:
4. A Biblia isteni kinyilatkozásként való tisztelete magában foglalja azt, hogy ami egyértelműen nincs benne, azt nem tekintjük isteni kijelentésnek. Az embereknek nem kötelességük egy másik ember vagy vezetői csoport véleményét különös tisztelettel körülövezni, mintha több lenne emberi véleménynél.
Az állásfoglalásunk egyik legkényelmetlenebb része sokaknak a Biblia. Mi elfogadjuk azt, hogy a Biblia nem csupán egy könyv a sok közül. A Biblia olyan szövegek gyűjteménye, mely természetfeletti módon maradt meg a mai napig. Ezt tudva, nem hunyhatunk szemet azonban két körülmény között: a szöveg leírói és a szöveg mai értelmezői is emberek.
A Biblia nem versenként íródott, hanem szövegeket tartalmaz. A leírói nem törvénykönyvnek szánták, hanem magában a szövegben is megjelölték az írás célját, illetve az sokszor kikövetkeztethető a szövegből. Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, ezeket szem előtt tartjuk.
Például Mózes első könyve több töredék egyesítését tartalmazza. Az egyes leírások különálló szövegek. Az olvasó jogosult feltenni a kérdéseit, megfogalmazni a kételyeit. Hisszük, hogy választ csak az kap, aki kérdéseket tesz fel. Illetve csak arra kaphatunk választ, amire rákérdezünk. Ezért nálunk lehetséges a bibliai szövegekkel kapcsolatban kérdezni, a szöveg mélyére hatolni, ellentétben sok más vallással.
A Szentírás újszövetségi részeit illetően sem fogadjuk el a dogmatikus megközelítést. A kereszténységnek megkülönböztetjük a jézusi és a páli formáját. Nem azt állítjuk, hogy a jézusi és a páli kereszténység mindenképpen ellentétes egymással, de ezek elől a kérdések elől nem zárkózunk el.
A hitünk szerint az újszövetségi szövegek célja annak a megvilágítása, hogy az ember bűnös és csak a kegyelemből igazul meg és nyer üdvösséget. Az ember bűnösségére és a tévelygésre való hajlamára számos példát hoznak az újszövetségi szövegek is. Ezért az a tény, hogy Pál valamit mondott, még nem lesz feltétlenül egy dogma alapja. Pál is bűnös ember volt, hajlamos a tévelygésre, mint mindenki más.
Azt gondoljuk, hogy a Biblia szövegeinek a megértésében vannak komoly akadályok. Vagy nem ír eleget ahhoz, hogy minden érthető legyen, vagy olyan sok az elvarratlan szál, hogy nem lehet egyértelműen állást foglalni, vagy bizonyos dolgokról a szövegek is hallgatnak.
Ezért azt valljuk, hogy a hívő számára nincsen kötelezően vallandó dogmarendszer. Az emberi csoportok egy bizonyos megértésében megjelenik az adott korszellem, a dogmák megfogalmazóinak az előélete, tudása, értékei és céljai. Ha emberek egy csoportja mégis alkot ilyet, akkor a hívő ember személyes lelkiismeretén és tudásán múlik, hogy mit kezd vele. Emberi csoport véleményét azonban nem tarjuk isteninek, akárkik is legyenek azok az emberek.
Azt gondoljuk, hogy Isten szolgáit, Jézus követőit nem a pontos tanítás azonosítja, hiszen ilyet a Biblia szövegeiben rejlő bizonytalanságok miatt nem lehet egyébként sem megalkotni. A keresztények ismertetőjele a szeretet, mely képes a világnézettel kapcsolatos vitákat, a pillanatnyi meggyőződések közötti konfliktusokat is áthidalni. A dogmatikus ember erre nem képes. Nekünk ennek ellenére sem feladatunk bírálni őket, hanem reménykednünk kell abban, hogy előbb vagy utóbb megértik, hogy a Gondviselés milyen okból hagyott olyan sok nyitott kérdést.
